Hirdetési felület bérelhető!
         
 


 
 
 
 
 
   
 
   
   

Körgalériás palota
Építész: Perge József



 

 

A rendszerváltás óta az építészet elszabadult a “gúzsba kötéstől”. Az építtetők és tervezők egyre inkább a hagyományokra (népi, polgári…) figyelve terveznek és építkeznek. Az EU házhoz való csatlakozás nem jelenti azt, hogy az építészeti kultúránkat, hagyományainkat félre kellene tenni. Inkább meg kell tartani, ápolni és jó ízléssel használni az új épületeinknél… mert ez is segít abban, hogy ne uniformizálódjunk.

Police Press Kft.
Egyéb kiadványai



 


 

 

 

Polgári elegancia
Tervező: Vincze József építész vezetőtervező




 

 

Eredetileg 1937-ben épült polgári lakóházként és most döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy a tetőtér beépítéssel együtt felújítják a családi házat. Egy meglévő épület átalakításakor az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a szobák jó fekvésűek, az ablakok tájolása pedig ideális legyen. Az építtetői igények figyelembevételével az alábbi megoldás született a családi ház átalakítására.

 

Otthonteremtő hűségesség

 

 

 

Korábban, a kis alföldi település, Csengele volt az a hely, ahol a házaspár hetvenes években épült, sátortetős, földszintes, három szobás, száz négyzetméteres, kertes családi házukban éltek. Ám amikor gyermekük eldöntötte, hogy Szegedre települ s itt kezdi el önálló életét, hűségükről tanúbizonyságot téve, a szülők követték leányukat.

 

Fővárosi építészek
A főváros geometriai súlypontja

 

Montvai József
X. kerületi főépítész

 

 

Sajátos történelmet tudhat magáénak Kőbánya, a főváros X. kerülete. Őseink már 1200-as évektől Kever néven jelölték ezt a területet, ami kőér-t jelentett, s ebből lett a kőbánya szó. Akkor még a mai főváros valahol a Duna környékén lehetett, de már akkor rájöttek, hogy a felszínen megjelent anyag, építési anyagként is felhasználható. Az idők folyamán így alakult ki a 30 km hosszúságú, szerteágazó (fésű formájú), 10-12 méteres keresztmetszetű, vályat- pincerendszer. Az 1500-as években már meghatározták, hogy hány kocsi követ kell kitermelni és felhasználni. Az 1700-1800-as években már intézményeket is építettek ezekből a kövekből. Többek között innen került ki a kecskeméti templom, a Lánchíd elején lévő oroszlán, az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) kövei. A pincék egy részét napjainkban gombatenyésztésre és különböző anyagok tárolására használják (méltatlanul).