|
| Körgalériás
palota
Építész: Perge József |
|
|
|
A rendszerváltás óta az építészet elszabadult
a “gúzsba kötéstől”. Az építtetők és tervezők egyre inkább a hagyományokra
(népi, polgári…) figyelve terveznek és építkeznek. Az EU házhoz
való csatlakozás nem jelenti azt, hogy az építészeti kultúránkat,
hagyományainkat félre kellene tenni. Inkább meg kell tartani,
ápolni és jó ízléssel használni az új épületeinknél… mert ez is
segít abban, hogy ne uniformizálódjunk. >>>
|
|
Police Press Kft.
Egyéb kiadványai
|
|
| |
|
| Polgári
elegancia
Tervező: Vincze József építész vezetőtervező
|
|
|
|
Eredetileg 1937-ben épült polgári
lakóházként és most döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy a tetőtér
beépítéssel együtt felújítják a családi házat. Egy meglévő épület
átalakításakor az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a szobák
jó fekvésűek, az ablakok tájolása pedig ideális legyen. Az építtetői
igények figyelembevételével az alábbi megoldás született a családi
ház átalakítására. >>>
|
|
| Otthonteremtő
hűségesség |

|
|
Korábban, a kis alföldi település, Csengele volt
az a hely, ahol a házaspár hetvenes években épült, sátortetős,
földszintes, három szobás, száz négyzetméteres, kertes családi
házukban éltek. Ám amikor gyermekük eldöntötte, hogy Szegedre
települ s itt kezdi el önálló életét, hűségükről tanúbizonyságot
téve, a szülők követték leányukat.
>>>
|
|
Fővárosi
építészek
A főváros geometriai súlypontja |

Montvai József
X. kerületi főépítész |
|
Sajátos történelmet tudhat magáénak Kőbánya, a
főváros X. kerülete. Őseink már 1200-as évektől Kever néven jelölték
ezt a területet, ami kőér-t jelentett, s ebből lett a kőbánya
szó. Akkor még a mai főváros valahol a Duna környékén lehetett,
de már akkor rájöttek, hogy a felszínen megjelent anyag, építési
anyagként is felhasználható. Az idők folyamán így alakult ki a
30 km hosszúságú, szerteágazó (fésű formájú), 10-12 méteres keresztmetszetű,
vályat- pincerendszer. Az 1500-as években már meghatározták, hogy
hány kocsi követ kell kitermelni és felhasználni. Az 1700-1800-as
években már intézményeket is építettek ezekből a kövekből. Többek
között innen került ki a kecskeméti templom, a Lánchíd elején
lévő oroszlán, az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) kövei. A pincék
egy részét napjainkban gombatenyésztésre és különböző anyagok
tárolására használják (méltatlanul). >>>
|
|
|
|